Az első a vízum. Olyan sok marhaságot lehet hallani, és nyilván annak, akit végül mégsem eresztenek be, nem marhaság. Én elolvastam az interneten mindent, amit a vízumról írtak, még a 400Ft/perc díjú telefonjukat is felhívtam (gazdag ország, és nem szégyenlősek), hogy biztos legyek a dolgomban. Végül ma semmi mást nem kell tenni, mint regisztrálni az ESTA honlapján, kitölteni az űrlapot az útlevélszámtól az utazás céljáig, majd befizetni a fejenként 14USD-s díjat (amiből 10 visszajár, ha elutasítanak), és várni két-három napot. Nekünk másnapra megvolt a jóváhagyott státusz, így kezdhettem a szervezést. Március közepe volt.
Legalább egy hétig kutattam a neten, hol, hogyan lehet repjegyet venni. Az ára egytől tízig terjedt, ahol az "egy" kb. 200.000 Ft/főnek felelt meg oda-vissza. Ami érdekes volt, hogy június végén egy hétközi napon az ár egyszerűen a duplájára emelkedett egységesen, minden cégnél... Ezért aztán az eredetileg tervezett szombati indulást - egyeztetve a főnökeinkkel - előrehoztuk az utolsó "olcsó" napra. Nekem mindegy volt, de G főnöke majd egyszer benyújtja a számlát azért a három napért :)
Végül a talán legtriviálisabb helyen vettük meg a jegyet, a Neckermannál. Kb. tíz percbe telt, abszolút olajozottan működött minden, csak az útlevél kellett hozzá. Közben megkérdeztem a hölgyet, tudnak-e segíteni a szállás, autóbérlés, programok lefoglalásában, de a válaszból kiderült, hogy ilyen típusú úthoz nem rendelkeznek jobb lehetőségekkel, mint amiket én elérhetek egy-két szállásfoglalásos oldalon történő regisztrálással. Így nem maradt más hátra, mint a már korábban is használt venere.com és a booking.com, valahogy az utóbbi győzött, talán több volt az ajánlat, talán több volt az olyan, amelyiket nem kell foglaláskor kifizetni?
A repülőjegy egyébként fura hibrid: United Airlines müncheni átszállással odafelé, Lufthansa frankfurti átszállással visszafelé. Mindkettőnél kb. öt óra várakozás az átszállásra - éppen annyi idő, hogy kimenjen az ember a városba. Ha akar.
