Az időjárásról.
Az óceán partja mindig bekavar. Ott sosem lehet tudni, milyen lesz az idő, néha még azt sem, milyen volt. Hűvös van, az biztos, a parton is hol borzong az ember, hol melege van - leginkább lent a homok közelében. A víz alig érte el a húsz fokot, de bele kellett mennem, lacafacázni nem lehetett, mert a térdig érő részen egyszer csak jött a bazi hullám, ami beborított - Gabi csak a lábát akarta áztatni, aztán szárogathatta a szoknyáját. A hullám a part hirtelen emelkedésén törik meg, mögötte gyorsan mélyül, és lehet úszni is, csak a kijövetelkor kell figyelni az átbukó hullámokat.
A parton alig süt a nap. Ez biztos nem igaz így, mi azt láttuk, hogy a parti sáv felé közeledve mindig ott a felhősáv, amelyik néha csak párásság, néha olyan fekete, mintha vihar készülne. Amíg a partközelben voltunk, nem múlt el nap, hogy ne kellett volna a pulóver, nem csak este.
Esni sosem esett, de olyant többször is tapasztaltunk, hogy ragyogó kék égből váratlanul hatalmas cseppek hullanak, a port összecsomózzák kicsit, aztán eltűnnek.
A sivatagban sokkal kiegyensúlyozottabb a hőmérséklet. Itt alig megy negyven fok alá, de meglepően elviselhető. Phoenixben órákat töltünk kint, egyszer a függetlenség-napi ünnepségen, másszor a sivatagi botanikuskertben, és sok ivással, leüléssel ha kell, elviselhető. Holnaptól jobb lesz, mert a kanyonnál 30-35 fokot jósolnak.
Az étkezésekről.
Hát az biztos, hogy nem úgy étkeznek, mint mi. Rengeteg édes alapízű nassolni való van, (ezek a reggeli tartozékai is), felvágottat gyakorlatilag nem láttunk. Gyorsétterem megszámlálhatatlan fajta (McDonalds, Wendys, Burger, Subway, Pizza, Mexican,), süteményt azonban (olyan finom habos, krémest) sehol sem találtunk - bár ma a mekiben szembejött két túróhabosnak kinéző sütemény, de amikor kértük, közölték, hogy a személyzet menüjének része... maradtunk az otthon is ismert fagyinál. Mindenki ilyen helyen eszik napközben, akár dolgozó, akár 4 gyerekes család. Igazi vendéglő kevés van és az sokkal drágább, az árak többszörösei a gyorséttermekének. Kevés a bevásárló központ (mint pl. az Auchan) és itt a szegényebbek vásárolnak előre elkészített, melegítendő kajákat, ebből hatalmas a választék. Kenyér és felvágott ezzel szemben jó, ha egy-két féle van a szupermarketben.
A burgerek, mint otthon. A szendvicsek, mitn a Subway-ban, gazdagon rakottak hússal, zöldséggel, sajttal, csak győzd átharapni. San Diegóban mexikóira vágytunk, láttunk a közelben egy kis kajáldát, egy mexikói házaspár vezette, ott rendeltünk vacsorát, finom volt, fűszeres, babos, és kérésünkre az extra csípős szószt (hvala) is megmutatták, de aggódva - nem volt okuk rá, annyira azért nem volt erős. Általában így eszünk, napközben valahol, valamit, este rendesebben.
Reggelire müzlit, krémsajtot és joghurtot kapunk, meg valami bucit, ami édes is, tömény is.
