Első napunk Kínában. Kezdődött hétfőn délután Pesten, amikor fél kettőkor elindultunk a reptérre, a parkolóban leadtuk a kocsit (amíg volt fixáras reptéri taxi, addig azzal mentünk, de ezt betiltották, a km-díjas ára pedig annyi csak oda, mint a két hetes parkolásé). A parkolóból tíz perc alatt odaröpítettek a terminálhoz, ahol hamar megtaláltuk az iroda megbízottját, aki jött is velünk, ő a magyar idegenvezetőnk. Kaptunk egy kínait is, aki a szervezést intézi, de a tudnivalókról sosem ő beszél. A szervezés mellett lehet titkosabb megbizatása is, úgy sejtjük.
Ötórás repülőút után Dohába érkeztünk, a nagyon korszerű repülőtéren összesen két órát tartózkodtunk, és mentünk tovább Pekingbe egy Boeing 777-300-as géppel. Mindkét gépen kaptunk enni, inni, jól tartottak. A másodikon sikerült pár órát aludni, így a helyi idő szerint 14 órai leszállásnál nem voltunk teljesen kifacsarva.
Pekingben 38 fok volt, a levegőből csavarni lehetett a vizet, ez látszik a fotókon is, száz méterre már látszott a pára, szürkévé és színtelenné, fénytelenné tette a világot. Mivel négy óra is volt, mire kivergődtünk a reptérről (vonat vitt el a csomagjainkig, akkora, és az útlevél ellenőrzés is elhúzódott), ezért szabadtéri program jöhetett már csak szóba, mert a belépődíjas helyek ötkor zárnak, és még oda is kellett érni a délutáni csúcsforgalomban. Ezért az idegenvezetők átszervezték kicsit a programot, és a Nyári Palotába mentünk, majd onnan az Olimpiai Faluba.
A kínai császárok nyári palotája akkor még, amikor épült, kívül volt a városon, 1890-ben építtette Cixi anyacsászárnő. Kínai neve a Nyugalom Élvezetének Parkja. Cixi nem volt tagja a dinasztiának, már kislány korában a császár ágyasa, sőt, első ágyasa akart lenni. Műveltsége és szépsége révén ezt el is érte, majd -mivel a császárnét meddőnek nyilvánították, és a császár az ő gyermekét nevezte meg hivatalos utódjának, anyacsászárnővé lépett elő. A császár korai halála után a kiskorú fián keresztül ő irányította Kínát. Ekkor építette az új Nyári Palotát, ahová a császári udvar május elejétől októberig kiköltözött. A Palota a Kunmin-tó mellett fekszik, a több hektáros vízfelület nagyon kellemes klímát teremt a környéken. Mesterségesen ásták még valamikor a 18. században, az ópiumháborúk során (1840-1856) feldúlt és lerombolt régi palota számára.
A császárnő teljes kényelmet és kikapcsolódást biztosító negyedet építtetett, színházzal, mesterséges szigettel, Buddha-templommal. A paloták közt egy 750 méter hosszú fedett folyosó vezet át, amelynek gerendázatán kb. 800 festmény található tájképekkel, életképekkel, állatokkal, madarakkal, pagodákkal. A kulturális forradalom elején lemeszelték, ezért megúszták a rombolást, nagyon jó állapotban vannak. A Palotát személyesen Csu-En-Laj mentette meg a feldúlástól, meggyőzve az ifjugárdistákat. A császárnő egy márvány hajót is készítttetett, amelyen ünnepségeket tartottak. A tavon sárkányhajók és vizibiciklik járnak, mi is egy hajón térünk vissza a bejárathoz.
